Amit a tearol tudni kell

Körülbelül 5.000 évvel ezelőtt kezdődött. Felfedezője - a legenda szerint legalábbis - i. e. 2737-ben egy Kínai uralkodó volt úgy, hogy véletlenül tea leveleket ejtett egy pohár forró vízbe. Az 1600-as években a tea közkedvelt itallá vált Európában és amerikai telepesek között is. A gyarmati idők óta a tea fontos szerepet játszik az amerikai kultúrában és szokásokban. A mai iskolákban mind tanulunk az angol tea-adók ellen tiltakozó híres bostoni teadélutánról -- a Függetlenségi háború egy fontos előzményéről. Ebben a században Amerika két fontos újítással járult hozzá 1904 környékén a teaértékesítés iparához: filteres teát először egy bostoni kereskedő készített, míg a jeges tea a St. Louis-i Világkiállításon született meg.

A teákat típus szerint három fő csoportra oszthatjuk: fekete, zöld és oolong tea. Az Egyesült Államokban elfogyasztott teák több mint 90 százalékát a teljesen erjesztett, erős ízt adó, aranysárga főzetű fekete tea adja. A legnépszerűbb fekete teák között található az English Breakfast (reggeli tea - erős ízéhez jól illik a tej), Darjeeling és az Orange Pekoe (az egyik leggyakrabban használt Ceylon teakeverék). A zöld tea készítésekor az erjesztés fázis elmarad, így születik a különleges aromájú, világos/aranyzöld színű tea. Zöld tea, a Kelet egyik fő cikke, az USA-ban is egyre népszerűbbé válik a zöld tea ivás rákmegelőző hatását kimutató tudományos kutatások eredményeként. A Kínában népszerű Oolong tea, részlegesen erjesztve fekete és zöld tea között áll mind ízben, mind színben.

A jó tea készítésének előfeltétele a jó minőségű ivóvíz. A teát úgy készítik, hogy a vizet kezdődő forrásig melegítik, a hosszabb forralás ugyanis nem előnyös. A hosszú ideig forrón tartott ún. bojler-víz kedvezőtlenül befolyásolja az ital minőségét. A főzésre szolgáló edényt sohase használjuk más célokra. Legjobb a porcelánból készült kanna vagy jénai üvegből készült, ill. zománcozott teáskanna. Alapvető szabály, hogy a teát sohasem szabad főzni, forralni, hanem csak forró vízzel leönteni. A teáskannát először előmelegítjük, azután beleszórjuk a teát, amelyet kevés forró vízzel leöntünk, hogy a tealevelek szétnyíljanak. Csak ezután öntünk hozzá frissen forralt vizet, majd a kannát lefedjük, és 3-5 percig állni, kilúgozódni hagyjuk, azután leszűrjük, és fölszolgáljuk. A hosszabb ideig tartó állás, kilúgozódás nem előnyös, mert túl sok fanyar ízű csersav oldódik ki a levelekből. A tea készítéséhez sose használjunk már kifőzött tealeveleket.

Gyors vacsi

Az otlet Biankatol van csak vatoztatam itt ott rajta.Ez nekem valo recept nem igenyel nagy tudomanyt:-)))) A krumplit megpucoltam s beraktam a lerbe sulni. A szosz alapja a tejfol amibe raktam bele oreganot ,reszelt sajtot,foghagyma port,egy kis sot,szaritott petrezselymet.Miutan megsult a krumli a finom tejfolos szoszal talaljuk.

Almafank

Nagymamáink süteményét idézhetjük fel, ha elkészítjük ezt a remek őszi fahéjas almafánkot, amely egy esős őszi borús napon felvidít minket.

Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 50 dkg savanykás, tisztított, reszelt alma, 1 zacskó szárított élesztő, 1 evőkanál porcukor, 5 dl tej, 4 dkg margarin, 2 egész tojás, 1 mokkáskanál só; Olaj a sütéshez; a sütemény behintéséhez: fahéjas porcukor.

1 dl tejben elkeverjük az élesztőt és a porcukrot, majd letakarva, langyos helyen felfuttatjuk. Mély tálba szórjuk az előzőleg átszitált lisztet, és a közepébe egy mélyedést vájunk. Ide öntjük a megkelt élesztőt, a sót, az egész tojásokat és a margarint. Annyi tejjel gyúrjuk össze, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. A cipóvá formált tésztát lisztezett tálba tesszük, a tetejére is szórunk egy keveset, majd tiszta ruhával letakarva, langyos helyen duplájára kelesztjük.

Ezután beledolgozzuk a reszelt almát. A 1/2 cm vastagra kinyújtott tésztát közepes méretű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Bő, forró olajban, fedő alatt sütjük a fánkok alsó felét, majd fedő nélkül a másik felét is pirosra sütjük. Papírtörülközőre vagy itatóspapírra szedjük a megsült fánkokat, hogy az a felesleges olajat felszívhassa. Fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk.
a foto nem olyan jo :-(

Toltott csigak lusta napokra

A receptet Ms. Poppy konyhajan talatam meg.Nagyon konnyu es hamar elkeszul.
Hozzávalók:
1 csomag hajtogatott leveles teszta
sonkafelvágott vagy párizsi
mustár
ketchup
natúr joghurt vagy tejföl- opcionális
1 tojás
kevés reszelt sajt
fokhagymapor

A leveles tésztát jó vékonyra kinyújtjuk. Két egyenlő darabra vágjuk.
Az egyik darabot mustárral, a másikat ketchuppal megkenjük. Nem kell túl vastagon, mert kifolyik. Aki nem szeretné, hogy tömény ízük legyen, kevés natúr joghurtot keverhet a ketchuphoz és a mustárhoz.
A hosszabb vége mentén egy sorban szalámival rakjuk ki a tésztát, majd szorosan tekerjük fel.
Ujjnyi vastag szeleteket vágjunk a rudakból, majd fektessük sütőpapírral bélelt tepsire őket.
Tojással kenjük le a tetejüket, majd szórjuk meg a reszelt sajttal. Amit pluszba raktam az a fokhagymapo volt.
Előmelegített sütőben 180 fokon süssük őket aranybarnára.
2 tepsivel lesz belőle.

Amit az etelfotozasrol tudni kell

10 lepes a tokeletes etelfotohoz:
1.Termeszetes feny

Amikor csak tehetjük, természetes fénynél fotózzuk az ételt. Ideális esetben egy nagy ablak előtt, melyen fehér függöny megszűri a bejövő fényt. A természetes fény az étel még természetesebb hatását segíti elő.
A direkt napsugarakat azonban kerüljük, mert túl erős árnyakat eredményez a képen. Természetes fény hiányában se használjunk vakut, ugyanis a vaku fénye nem előnyös az ételek tekintetében.

2.Hatter / kornyezet

Egyáltalán nem másodlagos, milyen környezetben fotózzuk az ételt. A jól eltalált háttér nagyban hozzájárul a kép gusztusosságához. Egy-két kiegészítő (ami pl. lehet egy pohár, evőeszköz, szalvéta, alátét, virág stb.) bevetésével hangulatosabbá tehetjük a fotót. Arra ügyeljünk azonban, hogy a vizuális zaj ne legyen túl hangsúlyos, semmiképpen ne vonja el a figyelmet a fő témáról. A kiegészítők harmonizáljanak az étel színével, de semmi esetre sem megegyező színűt válasszunk. A háttér tervezésekor tartsuk szem előtt a kevesebb néha több alapelvet!
A fehér hátteret a legjobb.!

3.Kompozicio

Az ételek tányéron, tálkában stb. való stílusos elrendezéséhez számtalan ötletet meríthetünk szakácskönyvek illusztrációiból, valamint az Interneten látható tengernyi ételfotóról. És persze a kreativitásunkat is megtornáztathatjuk egy kicsit. Néhány tipp a dekorációs elemekre: friss zöldfűszerek, magvak, zöldségek, csírák, szószok. Ügyeljünk, hogy az ételt makulátlanul tiszta tányéron fotózzuk, a maszatokat tüntessük el! A kompozíció kigondolásakor is vegyük figyelembe a kevesebb néha több aranyszabályt!


4.Gyorsasag

Mivel az ételek többsége az elkészüléstől számított, nagyon rövid időn belül állagromláson megy keresztül (fagyi elolvad, hús kiszárad, saláta megfonnyad stb.), kulcsfontosságú a gyorsaság. Amint elkészül az étel, már fotózzuk is! Ehhez nagy segítség, ha előre megtervezzük és előkészítjük a fotózás helyét, hátterét, így ultrafriss ételre exponálhatunk.

5.Sok foto

Ne spóroljunk a képekkel, hiszen ingyen van: minél több fotót készítünk egy ételről, minél több szögből, beállításból, annál valószínűbb, hogy köztük lesz a tökéletes.


6.Fotozas szoge

Általános hiba, amit sok kezdő ételfotós elkövet, hogy felülnézetből készíti a képeket. Persze néhány esetben kifejezetten szerencsés ez a beállítás, azonban legtöbbször jobban működik a szinte a tányér szintjéből való fotózási szög.

7.Makro / kozelites

Ha van a gépünkön makró funkció, éljünk vele!

8.Állvány

A bemozdulást elkerülendő, használjunk állványt! Amennyiben nincsen, például egy megfordított üvegpohárra helyezzük a gépet, vagy akár a szék támláján támasszuk meg.

9.Fázis fotók

Előfordulhat, hogy egy elkészítés közben készített fotó érdekesebb, mint maga a végtermék. Ezért bizonyos ételek esetében a munka közben is lopjunk egy-egy percet, és készítsünk néhány fázis fotót.

10.Mikor ne fotózzunk

Furcsának tűnhet, ritka ugyan, de vannak bizonyos esetek, amikor szerencsés felismerni, hogy talán jobb nem megörökíteni az adott ételt. Például barna szószokról, egyszínű ételekről nem igazán lehet étvágygerjesztő fotókat készíteni.

Dios banankenyer

Jo kis recept!A nok lapja konyhajaban talaltam meg.
Hozzavalok:
2 darab erett banan
7 dkg vaj
8 dgk cukor
25 dkg feher liszt
2 tojas
2 pupozott teaskanal sutopor
5dkg banan

Villaval puresitsuk a banant.Keverjuk el a lisztet a sutoporral , a cukorral, a felvert tojasokkal es a puha vajjal.Keverjuk hozza a bananpuret es a diot.Vajazzuk es lisztezzunk ki egy ozgerincformat es 180 fokon elomelegitett sutoben 50 percig sussuk a banankenyeret.
Az eredeti recept mandulaval van de mivel nem volt dioval helyetesitettem.Ami meg nem volt benne az a rum abbol 2 teaskanalnyit tettem.

Szilvas lepeny

Hozzavalok: 30dkg liszt, 15 dkg vaj, 20 dkg cukor,1 dl tej, 4 tojas, 1/2 tasak sutopor, 1 tasak vanilia, 1 citrom reszelt heja, kb 1 kg szilva, porcukor.
A 4 tojas sargajat jol kikavarjuk a cukorral, vajjal habosra, hozza adjuk a tejet, az izesitoket es a lisztet amit elozoleg osszeszitalunk a sutoporral.
Legutojara hozza adjuk a 4 tojas feherjet amelyet kemeny habba verunk ezt a masszat beletesszuk egy kikent lisztezett tepszibe amire rarakjuk a kimagozot szilvat, de a felvagott felevel felfele.
Elomelegitet sutoben kb 45-50 percig sutjukmiutan kihult fahejas porcukorral meghintjuk.
Jo etvagyat
Sajnos meg nincsen kep de remelem hamarosan keszul.